Fűtésre minden háznak és lakásnak szüksége van, de nem mindegy ezért milyen árat kell fizetnünk.
Egy 70 m2 alapterületű, 3 méteres belmagasságú budapesti lakás gázkonvektoros fűtése egy téli hónapban 15 000 forintra rúghat, de egy 40 m2-es panellakás elektromos fűtőpanele is hasonló villanyszámlát fog eredményezni.
Azonban ha valaki spórolni szeretne a fűtés lekapcsolásával, akkor a fűtőtestek nem tartják olyan sokáig a hőt, ezáltal a lakás is hamar visszahűl.
Remek megoldás a problémák kiküszöbölésére a fűtés korszerűsítése, vagyis az energia- és költséghatékony padlófűtés. A felületfűtési rendszer kialakítása ugyan elsőre drágább, mint a hagyományos rendszereké, azonban hosszú távon nemcsak visszanyeri az árát, hanem sokkal gazdaságosabban működtethető, mint a hagyományos rendszerek.
Hogyan működik a padlófűtés?
Minden esetben érdemes szakember segítségével megterveztetni a padlófűtés kialakítását. A tervezéssel ugyanis maximalizálható a fűtés hatékonysága, ráadásul élettartamra, kapacitásra és egyéb paraméterekre is méretezhetőek a rendszer elemei.
A tervezés során fontos figyelembe venni, hogy bizonyos alapterület fölött a padlófűtés mellé érdemes kiegészítő rendszereket is létrehozni. Ilyen lehet a mennyezet vagy a fal fűtési és hűtési rendszerének kialakítása is.
Ezzel elérhető a megfelelő hőmérséklet és az energiahatékonyság, így otthonodban biztosan azt a hőmérsékletet kapod, amit szeretnél.
Az sem mindegy, hogy hogyan és milyen sorrendben épülnek be ezek az elemek, illetve milyen anyagokat használunk fel a kialakításhoz, hiszen vizes rendszer esetén gondolni kell a korrózióra is.
Éppen ezért a beépített csöveket kizárólag ilyen célú felhasználásra minősített alapanyagokból érdemes beszerelni.
Hogyan ismerheted fel a különbséget a konvencionális és sugárzó módszerek között?
A konvencionális módszernél gondolj a hagyományos fűtési rendszerekre, ahol a fűtést egy közvetítő elem oldja meg. Ilyen elem a konvektor, radiátor és a fűtőpanel.
A sugárzó rendszerek esetén azonban kimaradnak ezek a közvetítők és a hő forrása közvetlenül melegíti fel a közeget. Azaz a hőátadás sugárzással valósul meg.
Tipikus példa erre a padlófűtés és a hősugárzó berendezés. A padlófűtéshez 45 °C-osra hevített vízre van szükség, ami a beépített csöveken keresztül áramlik. A rendszer ezt a hőt adja át a burkolati elemen keresztül a levegőnek, ami ezáltal felmelegszik. Tehát nincs radiátor és tulajdonképpen nem látsz semmilyen hőátadó elemet, így ez egy sugárzó rendszer.
Mitől lesz energiatakarékos a rendszer?
A költséghatékonyság és a környezetvédelem manapság igen fontos kérdések. Ezért ha tenni szeretnél valamit a háztartás kiadásainak csökkentéséért és a környezetért is, akkor érdemes elgondolkodni a padlófűtési rendszer kialakításán.
Milyen szempontok szólnak az energiatakarékos padlófűtés mellett?
- A padlófűtés csövezése nagy felületen biztosítja a hő sugárzását, így a meleg egységesen oszlik el a padlófűtéssel felszerelt helyiségekben.
- A rendszernek körülbelül 35-42 °C-os víz hőmérsékletre van szüksége a fűtéshez. Ezáltal a kazánodnak nem kell magasabb hőt termelnie, így alacsonyabb lesz a villanyszámlád.
- A beépített rendszer kevesebb vizet igényel, mint más vizes fűtési rendszerek.
A cégünk által kínált lehetőségek közül választhatod az önállóan beépíthető betonozás nélküli, vagy a szakember segítségét igénylő betonozással beépíthető rendszereket is.
Amennyiben segítségre lenne szükséged a padlófűtési rendszer megtervezésében és kialakításában, keress minket bizalommal!
Vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy látogass el hozzánk személyesen!